Főleg a médiatulajdonosok körében alakult ki az a nézőpont, hogy a display hirdetések (például a bannerek vagy más, a weblapon elhelyezett kreatívok) esetében a legfontosabb mérőszám a kattintás.
A CTR, tehát az átkattintási arány tényleg fontos, de leginkább azért, mert az AdSense által elterjedt, hogy a hirdetők gyakran csak a kattintások után fizetnek, tehát a webhelyek üzemeltetői igen sokszor csak akkor látnak pár forintot egy látogatóból, ha az hirdetésre is kattintott. A hirdetőknek azonban tudniuk kell, hogy maga a kattintás önmagában még nem jelent valami sokat.
Egy decemberben bemutatott nemzetközi kutatás alapján kiderült, hogy Magyarországon az átlagos CTR rendkívül alacsony: míg például a vezető Lengyelországban a látogatók 0,62%-a kattint a hirdetésre, addig nálunk csak 0,27%. Csak Litvánia (0,26%) és Szerbia (0,15%) ért el alacsonyabb eredményt.
A magyar hirdetők 99,7%-a használ hagyományos bannereket, de természetesen népszerű a toplayer (a weboldal tartalma fölött megjelenő hirdetés, mely bezárható) és a wallpaper is (a weboldal hátterét beszínező hirdetés) a maguk 14,1 és 8,9%-ával. A CTR természetesen a hagyományos reklámcsíkoknál a legalacsonyabb, és utóbbiaknál kiugróan magas, ennek azonban nem csupán az az oka, hogy a pre-roll vagy háttérszínezéses hirdetések feltűnőbbek, hanem ezeknél sokkalta több a téves kattintás is. (A weblap hátterének promózásával 4%-os CTR is elérhető, de a látogatók nagyobb része valójában nem érdeklődik a hirdetés iránt, csak véletlenül kattint. Ezeknél a formátumoknál egyébként sem jellemző a kattintás alapú megjelenés, hanem fix áron kell bérelni a reklámfelületet.)
Hazánkban főleg az élelmiszer témájú hirdetésekre kattintanak, de a higiéniás termékek és a számítástechnika is a dobogóra került. De kik kattintanak Magyarországon a hirdetésekre?
Ez sokkal érdekesebb kérdés, mert ebből következik, hogy kik azok, akiket nem érhetünk el egyszerű display hirdetésekkel. Következő cikkünk erre keresi a választ.
Tovább a Magyar kattintók cikkünkre>>
