Magyar kattintók

A laikus többség egy hirdetés hatékonyságát úgy próbálja lemérni, hogy megnézi, hányszor jelent meg vagy hányan kattintottak rá. Ezek azonban önmagukban még nem pontos arányszámok, sokkal fontosabb a konverziós érték (hányan vásároltak adott átkattintóból), illetve rich media típusú hirdetések esetén az engadgement (hányan léptek interakcióba a hirdetéssel, például beleírtak valamit, játszottak vele stb.).

Az átkattintás arányának ismerete önmagában nem elég adat egy displaykampány sikerének méréséhez. Sokan ugyanis egyáltalán nem kattintanak hirdetésekre. Egy kutatásban kiderült, hogy a display hirdetések után a hirdető weboldalát 74%-kal többen keresték föl, a márkára pedig 94%-kal többen kerestek, holott az átkattintási ráta nagyon alacsony volt.

Sokan ugyanis nem kattintanak egy weblapon talált hirdetésre, hanem beírják a hirdetett weblap címét a böngészőbe vagy rákeresnek a témára. Hogy elvből nem kattintanak (a hirdetési érték miatt) vagy más megfontolás van a háttérben, az nem világos.

Az összes hirdetésre kattintás 85%-áért a teljes közönség 8%-a felel egy 2009-es kutatás szerint, de a tendencia szerint egyre kevesebben kattintanak, míg a notórius kattintgatók pedig egyre több hirdetést néznek meg. Mégis működnek a kattintás alapú display hirdetések, méghozzá azért, mert van értékük. A kattintás alapú elszámolással lehetőségünk nyílt arra, hogy gyakorlatilag ingyen imázs hirdetéseket jelenítsünk meg.

Ahol belemennek a képes hirdetésre CTR alapon, ott akár a céglogónkat is kitehetjük – aztán persze kevés kattintás érkezik meg, de így legalább keveset is kell fizetnünk, viszont nagyon sokan látják a logót. A magyar netezők online hirdetésfogyasztási szokásait vizsgáló tanulmány egyébként nagyon szomorú képet fest a magyar reklámkattintókról: a hirdetésekkel találkozó 15 évnél idősebbek 66%-a egyáltalán nem kattint hirdetésekre, a kattintások 64%-áért pedig a magyar netezők 10%-a a felelős.

A kattintók 47,5%-a havonta csak egy hirdetésre kattint. Vannak notórius kattintók, akik valószínűleg imádnak hirdetéseket nézni: a felhasználók mindössze 4%-a kattint havonta ötnél is több hirdetésre, de az összes kattintás 41%-a hozzájuk kötődik.

Az ötvenéves kor fölött nő a kattintási hajlandóság (vélhetően az internetes felületeket kevésbé ismerő korosztály sajátosságai miatt, hiszen ők gyakran talán nem is tudják, hogy hirdetésre és nem tartalomra kattintottak).

A hirdetésekre kattintók egyébként általában alacsonyabb végzettségűek (általános iskolai vagy szakiskolai végzettség, ritka a diplomás). Ez azt jelenti, hogy prémium minőségű felhasználót nehéz kattintásra bírni. Az Esomar státusz szerint már egyáltalán nem vonzó, D típusú internetezők 8%-kal, az E típusúak pedig 14%-kal szívesebben kattintanak hirdetésekre.