Miből keresnek pénzt az igazán nagy weboldalak?

Amikor weblap tervezésébe fogunk, a legfontosabb, hogy ugyanolyan üzleti tervet készítsünk, mintha egy új vállalkozást indítanánk. Vizsgáljuk meg a célpiacot, elemezzük a konkurenciát, becsüljük meg a fenntartás várható költségeit, ezek alapján pedig igyekezzünk kiszámítani, hogy milyen befektetésre van szükség, mennyi idő múlva válhat nyereségessé az üzlet.

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy az oldal elindul, de nincs mögötte igazi profitábilis modell, azaz nem tudni, hogy mégis miből lesz a bevétel. A hagyományos bannerek, tehát az online hirdetés megszokott modelljei nem mindig képesek eltartani egy oldalt. Bár tízezreket, sőt százezreket is lehet keresni a Google AdSense-tagsággal, egy nagyobb webportál fenntartása ennél jóval többe kerül, tehát több bevételi forrásra van szükség.

A jó ötlet viszont nem mindig találkozik a jó üzleti lehetőséggel. A Twitter éveken keresztül nem volt képes profitot termelni, miközben már milliók által használt több tucat főt foglalkoztató vállalkozás volt. Nem volt meg az üzleti modell, így bár egy rendkívül látogatott oldal és kedvelt szolgáltatás volt mögöttük, nem volt egyértelmű, hogyan lesz ebből pénz. A szponzorált üzenetek aztán megoldották ezt a problémát.

A Google felvásárlása előtt a YouTube is masszívan veszteséget termelt, mert a videomegosztás költséges szolgáltatás, erős szerverek és kitűnő szakembergárda szükséges a fennakadásmentes munkához. A YouTube-ot azóta megszállták a hirdetések, de legalább pénzt termel az oldal, így sokáig fennmaradhat a felhasználók számára ingyenes szolgáltatásként.

A mai napig problémás a tőzsdére is kimerészkedő Facebook számára, hogy a hirdetési rendszere elég pénzt hozzon be, de egy időben a Skype is financiális gondokkal küszködött.

A Groupon nevű kuponos oldalt (a hazai kuponos lapok ősét) a Google 2010 végén 2,5 milliárd dollárért szerette volna megvenni úgy, hogy nem volt profitábilis a működtetése. A készítők párszor megbánhatták, hogy nem adták el, mert az értéke rohamosan csökkenni kezdett, ám mára sikerült mögé olyan modellt építeni, amely fenntarhatónak tűnik.

A fenti példákból látszik, hogy az igazán sikeres oldalak működtetése olyan összegeket emészthet fel, amelyeket nehezen tud kitermelni. A remek termékhez tehát egy szintén remek bevételszerzési metódust kell kidolgozni – és néha erre később kerül sor, mint az oldal elindítására. Sem a YouTube, sem a Twitter, sem a Facebook nem lenne ma sikeres, ha nem lett volna tőke a kezdeti időszak biztosítására.

A jó projekteknek tehát gyakran van szükségük üzleti angyalra.

Miből szerez pénzt a WordPress, a Skype vagy éppen az Adobe Flash Player hogyan termel hasznot?

Ezekre a kérdésekre ad választ egy egyszerű, de annál informatívabb weboldal, amelyről megtudhatjuk, hogy a Facebook által a nemrégiben felvásárolt Instagram mögött sincsen működő bevételi rendszer – de a Google Maps is veszteséges. Jóllehet olykor nem is a pénzbeli haszon a legfontosabb, hanem a portfólió erősítése.