Bár a Google listázási algoritmusa évente 500–600 alkalommal is megváltozik, a többség csak a nagy, sok weboldal helyezését érintő módosításokat ismeri. A legutóbbi Pingvin fantázianevű algoritmusfrissítés, melyet túloptimalizálási algoritmusnak is neveznek, több kulcsszó esetén teljesen fölborította a kereső találati oldalát.
A Google törekvése már évek óta az, hogy a természetes módon erősödő webhelyeket támogassa, így a Pingvin igyekezett kiszórni a mesterséges katalóguslinkeket és persze a vásárolt PR-cikkek hivatkozásainak erejét. Ez egy óriási horderejű változás volt, amely nyomán több kulcsszóra (jellemzően nagy versennyel bíró, komoly piaci értékkel bíró keresésekre) az egész első találati oldal megváltozhatott: optimalizált, linképített lapok kerültek a süllyesztőbe, míg gyakran – főleg magyar nyelvterületen – érthetetlenül alacsony minőségű oldalak jelentek meg az első helyeken.
Egy változás után a Google tesztelni kezdi az eredményeket: megfigyeli, hogy az újonnan előre került oldalaknál mennyi a lepattanás aránya (aki például egy keresőkifejezésre az oldalra látogat, majd hamar elnavigál onnan, nyilvánvalóan nem találta meg a keresett tartalmat, ha pedig sokan vannak így, az oldal nem elég releváns, hogy jó pozícióba kerüljön). Ezért a nagy algoritmusfrissítések után több kisebb korrekció érkezik. A webmesterek csak azt tapasztalják, hogy a weboldal ide-oda ugrál a találati listán, s ez a Google-tánc nagyon gyakran egy-egy apróbb frissítést jelent.
A webszemét elleni küzdelem jegyében kiadott Pingvin április 24-én lépett életbe. Az első korrekcióra május 25-én került sor. Júniusban három, júliusban két komolyabb észlelhető update volt. Az augusztus viszont némileg mozgalmasabb volt, ezért sok fejtörést okozott a keresőoptimalizációs szakembereknek.
Augusztus 10-én jelentette be a keresőóriás, hogy a DMCA Penality rendszert, mely szerint a találati listán való hátrasorolással fogja büntetni azokat a weboldalakat, melyekkel kapcsolatban elszaporodnak a jogsértésekről szóló bejelentések. Azt írta a Google mérnöke blog bejegyzésében, hogy a jövő héten, tehát legkorábban tizenharmadikától él az új rendszer.
Egyelőre nem sokat lehet tudni a hatásáról, az biztos, hogy a kritikusok figyelmeztettek: nagyon fontos, hogy a Google figyelembe vegye a feketekalapos konkurenciaharc hatásait is. Egyáltalán nem tenne jót a webbiznisznek, de a találati lista elértéktelenedése miatt a Google törekvéseit sem támogatná, ha a konkurens weblapok egymást bejelentgetve próbálnák a saját oldaluk előrébb hozása helyett az előttük lévő lapokat hátrébb soroltatni.
A Google publikussá tett egy űrlapot, melyen a megbüntetett honlap tulajdonosa bejelentheti, ha úgy érzi, valójában nem követett el jogsértést, de az eljárás ekkor is visszás lehet: gondoljunk csak egy közepesen sikeres webboltra, amelyet a termékfotókra hivatkozva a konkurens webáruház hátrébb soroltat a legfőbb kulcsszavára. Még ha sikeres is a fellebbezés, a néhány napos rosszabb pozíció akár egy család költségvetését is veszélyeztetheti. Ezek természetesen csak az aggályok, pontos számokat és statisztikákat még nem közöltek, így azt a közeljövőben tudjuk majd meg, kik és pontosan miért is kaptak jogsértési büntetésként SERP-béli hátrasorolást.
Egy hetet sem kellett várni ezután, mert a Google újabb nagyszabású változást vezetett be. Augusztus 14-én a szokásos tíztalálatos lista helyett a keresések nagyjából 18%-ánál csak hét találat jelent meg. Ez vélhetően egy jelentősebb tesztfázisnak volt köszönhető, mikor a kereső mérnökei élesben próbálnak ki egy új funkciót, hogy a lehető leghitelesebb statisztikát kapják annak hatásairól. Erről a változásról és várható hatásairól írtunk már egy korábbi cikkben. (
Rövidülhet a Google találati listája)
Alapvetően az figyelhető meg, hogy abban az esetben alkalmazták, mikor az első találatot olyan autentikusnak tartotta a kereső, hogy sitelinkeket is, tehát több, az adott lap egyes aloldalaira mutató hivatkozást is elhelyezett hozzá. A hét találat vélhetően csak egy adott kulcsszó utolsó három helyezettjét érinti nagyon rosszul, hiszen ők a süllyesztőnek is tekinthető második találati oldalra szorulnak.
Bár a nyolcadik–tizedik státusz eddig sem volt különösen értékes, azért akkor, ha ez a változás általános lesz, a látogatók néhány százaléka vélhetően az első hét helyezetthez kerül át, mert kevesen nézik csak meg a második találati oldalt egy keresés után. Nagy versenyben lévő kulcsszavak esetén ez nem is kevés.
Szent István ünnepét a Google egy újabb Panda-frissítéssel ünnepelte. A Panda a Pingvin előtti nagy algoritmusfrissítés. Augusztus 20-án ennek 3.9.1-es verziója lépett életbe. Ez egy kis változás volt, melyet a Google is megerősített, de állításuk szerint a lapok alig 1%-át érintette. Az előző Panda július 24-én látogatott el a keresőhöz, az augusztusi pedig pontosította annak munkáját.
A Panda egyébként 2011 februárjában jelent meg, és a teljes weblapállomány 12%-ának helyét azonnal örökre megváltoztatta.
A SEO-s szlengben pandalizált (az algoritmus által megbüntetett) oldalak számára derült égből villámcsapásként hatott a keresőminőség javítására szolgáló nagy algoritmusváltozás. A legnagyobb változás, amelyet ez a kedves, bár azóta sok webes szaki által meggyűlölt állat hozott, hogy a relevancia mellett egy weblap vélt minősége is nagy súllyal esik latba a rangsorolásnál.
A farmoknak nevezett tartalommásoló vagy éppen nagy mennyiségű egyedi, mégis hasztalan vagy rosszul strukturált, nem a látogatóknak, hanem a keresőrobotok számára készített oldalakat igyekezett hátrébb sorolni ezzel a Google.
A törekvés (tehát a látogatók számára hasznos és nekik is optimalizált, nem kizárólag keresőknek készülő lapok jobb helyzetbe juttatása) töretlen a kereső részéről, ezt bizonyítja, hogy még mindig finomítanak az algoritmuson.
